Csokis-kókuszos babka
| 27 dkg | liszt |
| 2 db | tojás (kicsi) |
| 4 dkg | cukor |
| 6 dkg | víz |
| 1/2 db | vaníliarúd (vagy vanília kivonat) |
| 15 g | élesztő |
| 5 g | só |
| 7,5 dkg | puha vaj |
| 8 dkg | étcsokoládé |
| 7,5 dkg | vaj |
| 3 dkg | porcukor |
| 2 dkg | kakaópor |
| 5 dkg | kókuszreszelék |
| 2 dkg | cukor |
| 2 dkg | víz |
Ezután adjuk hozzá a vajat kockánként és mindig tesszük bele a következő adagot, ha az előzőt beledolgozta. Amikor az összes vajat felvette, gyúrótáblán kézzel kicsit átgyúrjuk, majd lefedve kb. 2 órát kelesztjük. Akkor jó, ha már duplájára nőtt a tészta.
Amíg kel, elkészítjük a tölteléket. A csokit és a vajat mikróban alacsony fokozaton összeolvasztjuk, majd beleszitáljuk a porcukrot és a kakaóport. Jól elkeverjük és félretesszük hűlni.
A megkelt tésztát lisztezett deszkán 30*40 cm-es téglalappá nyújtjuk és megkenjük a töltelékkel, úgy hogy a szélén 0,5 cm-t kihagyunk, majd rászórjuk a kókuszreszeléket.
A két hosszabb oldalát behajtjuk, majd elkezdjük feltekerni. Ezután hosszában kettévágjuk, a két végét összecsípjük és a szálakat összefonjuk.
Kivajazott püspökkenyér formába tesszük, letakarjuk és újabb 60-90 percig kelesztjük.
A sütőt előmelegítjük 200 C-ra és a megkelt tésztát 20-25 perc alatt készre sütjük.Amíg sül, elkészítjük a cukorszirupot. A vizet és a cukrot kis lábasban forrásig melegítjük. Amikor kisült a kalács megkenjük azonnal megkenjük a cukorsziruppal és a formában kihűtjük.
Mindig is szerettem jókat enni, azonban a főzés iránti érdeklődésem akkor teljesedett ki, amikor összeköltöztem életem párjával és egyszer csak ott találtam magam a saját konyhámban. Képes voltam órákig a netet és a szakácskönyveket bújni, hogy újabb és újabb ételeket varázsoljak az asztalra. Úgy néz ki ez jól sikerült, mert az összes barátunk már csak ebédre vagy vacsorára volt hajlandó átjönni hozzánk :). Később ez a mánia odáig fajult, hogy egy-egy külföldi nyaralás már elképzelhetetlen volt a helyi piac vagy éttermek felkeresése nélkül. A sütemények azért kapnak kiemelt szerepet a blogban, mert a drága férjem minden reggel édességet reggelizik, ezért itt majd csak kakaórockernek becézem. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt még egy motivációs tényező jelent meg az életemben, hiszen kislányom megszületésével újabb kritikus érkezett a családi asztalhoz... Ha ez az oldal csak annyit ér el, hogy bármelyik olvasó elkészíti az egyik receptem és ezzel örömet szerez vele akár magának, akár másoknak, már megérte...