Fetával és olívával töltött hústekercs
| 1 kg | sertéskaraj vagy csirkemell |
| 10 dkg | fetasajt |
| 15-20 db | fekete olívabogyó |
| 2 db | tojás |
| zsemlemorzsa | |
| liszt | |
| 1 db | kígyóuborka |
| 1 pohár | görög joghurt |
| 1 fej | fokhagyma |
| olívaolaj | |
| kapor (ízlés szerint) | |
| 1 kg | újburgonya |
| só | |
| bors | |
| olaj a sütéshez | |
A húst felszeleteljük, kiklopfoljuk, megsózzuk és ízlés szerint borsozzuk. A fetát csíkokra, az olívabogyót pedig kettévágjuk. Minden hússzeletbe teszünk egy csík fetát és egy pár szem olívabogyót, majd feltekerjük.
Közben a burgonya is megfőtt, amit egy nagy tepsibe öntünk, majd meglocsoljuk bőven olívaolajjal és megsózzuk. A fokhagyma cikkeket is hozzáadjuk és jól összeforgatjuk az egészet. 200 C-ra előmelegített sütőben pirosra sütjük.
A sütés vége előtt egy pár perccel egy kicsit szét szoktam nyomkodni a burgonyát, hogy még nagyobb felületen legyen ropogós.
A húst bepanírozzuk (gondolom ez mindenkinek megy:)) és forró olajban kisütjük.
A tzatzikihez az uborkát nagy lyukú reszelőn lereszeljük majd besózzuk. Pár perc után kinyomkodjuk a levét és hozzákeverjük a görög joghurtot.
Belenyomunk egy cikk fokhagymát és meglocsoljuk olívaolajjal.
Én nagyon szeretem a kaprot, ezért ezt is szoktam tenni bele.
Mindig is szerettem jókat enni, azonban a főzés iránti érdeklődésem akkor teljesedett ki, amikor összeköltöztem életem párjával és egyszer csak ott találtam magam a saját konyhámban. Képes voltam órákig a netet és a szakácskönyveket bújni, hogy újabb és újabb ételeket varázsoljak az asztalra. Úgy néz ki ez jól sikerült, mert az összes barátunk már csak ebédre vagy vacsorára volt hajlandó átjönni hozzánk :). Később ez a mánia odáig fajult, hogy egy-egy külföldi nyaralás már elképzelhetetlen volt a helyi piac vagy éttermek felkeresése nélkül. A sütemények azért kapnak kiemelt szerepet a blogban, mert a drága férjem minden reggel édességet reggelizik, ezért itt majd csak kakaórockernek becézem. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt még egy motivációs tényező jelent meg az életemben, hiszen kislányom megszületésével újabb kritikus érkezett a családi asztalhoz... Ha ez az oldal csak annyit ér el, hogy bármelyik olvasó elkészíti az egyik receptem és ezzel örömet szerez vele akár magának, akár másoknak, már megérte...