Gombócleves
| 40 dkg | marhahús |
| 2-3 szál | sárgarépa |
| 1-2 szál | fehérrépa |
| 1/2 db | karalábé |
| 1 db | szárzeller |
| 1/2 db | póréhagyma |
| 2 gerezd | fokhagyma |
| 1,5 dl | paradicsompüré |
| 15 dkg | zöldborsó |
| olívaolaj | |
| 1,5 l | alaplé |
| 2 dl | tejszín |
| 1 ek | liszt |
| só | |
| bors | |
| 1 csokor | petrezselyem |
| 40 dkg | burgonya |
| 1 db | tojás |
| 5-6 ek | liszt |
| só | |
A burgonyagombóchoz a burgonyát kockára vágjuk és sós vízben puhára főzzük. Még melegen összetörjük és félretesszük hűlni. Ha kihűlt hozzáadjuk a tojást, a sót és a lisztet, majd összegyúrjuk.
Ne tegyünk bele túl sok lisztet (ezért is nem írtam grammra a mennyiséget, mert függ a burgonyától is), hogy finom puha legyen majd a végeredmény.
Diónyi gombócokat formázunk belőle.
Egy nagy fazékba olívaolajat öntünk és megpároljuk rajta a póréhagymát. Beledobjuk a húst, sózzuk, borsozzuk és fehéredésig pároljuk.
Ezután hozzáadjuk fokhagymát, a paradicsompürét és egy kevés vizet, majd lefedjük és félig megfőzzük a húst. A borsó kivételével az összes zöldséget beleöntjük (a szárzeller csak az ízesítés miatt kell bele, amikor megfőtt ki szoktam dobni) és felöntjük az alaplével. Ha szükséges öntünk még hozzá vizet, attól függően ki mennyire sűrűn szereti a levest.
Amikor már kezd puhulni a zöldség, a zöldborsót is hozzáadjuk és tovább főzzük.
A tejszínt a liszttel elkeverjük és besűrítjük vele egy kicsit a levest, majd egy néhány percig még főzzük.
A legvégén a gombócok kerülnek bele, ami akkor van kész, ha feljönnek a leves tetejére.
legvégén hozzáadjuk a petrezselymet és el is készült a téli leves.
Mindig is szerettem jókat enni, azonban a főzés iránti érdeklődésem akkor teljesedett ki, amikor összeköltöztem életem párjával és egyszer csak ott találtam magam a saját konyhámban. Képes voltam órákig a netet és a szakácskönyveket bújni, hogy újabb és újabb ételeket varázsoljak az asztalra. Úgy néz ki ez jól sikerült, mert az összes barátunk már csak ebédre vagy vacsorára volt hajlandó átjönni hozzánk :). Később ez a mánia odáig fajult, hogy egy-egy külföldi nyaralás már elképzelhetetlen volt a helyi piac vagy éttermek felkeresése nélkül. A sütemények azért kapnak kiemelt szerepet a blogban, mert a drága férjem minden reggel édességet reggelizik, ezért itt majd csak kakaórockernek becézem. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt még egy motivációs tényező jelent meg az életemben, hiszen kislányom megszületésével újabb kritikus érkezett a családi asztalhoz... Ha ez az oldal csak annyit ér el, hogy bármelyik olvasó elkészíti az egyik receptem és ezzel örömet szerez vele akár magának, akár másoknak, már megérte...